7. rész Párnacsata!!!

 Sziasztok!

Hoztam az új részt, de most vasárnap is hozni fogok egyet. Viszont az nagyon FONTOS, hogy most csináltam egy új menü pontot, ami nagyon érdekes és mindenképpen nézzétek meg! De előtte olvassátok el ezt! Az új menü neve: Fotók és részletek.

- Gyerekek, ti mit csináltok? ! - szólal meg nehezen Marina.

- Mi történt? - kérdi érdeklődve anyám is a szoba ajtajából.

 Nem tudom miért, de elkezdek reszketni, a szemem csak a földet nézni és eltávolodok Rayntől.

- Csókolóztak. - mondja Rayn anyja.

- Megesik, nem fogunk belehalni. - nevet anya. - Viszont mennünk kell, kicsim.

- Chloet én kikísérem - mondja Rayn és már húz is maga után.

- De egyirányba... - üvölt utánunk anya, de a mondata végére már ki is jutunk a házból.

- Szóval? - kérdezem

- Nem tudom - felel, és újra csókpárbajba merülne velem, de most bármilyen ringató is ez az érzés kiszállok a csókból. Szomorúan néz rám, amiért elszakadtam tőle.

- Chloe, megyünk! - hallottam meg anya hangját a hátam mögül...

~ Mia ~

- Te teljesen megőrültél? - kérdi Sabrina idegesen.

- Nem, dehogy! De te miért vagy ilyen ideges, nem is rólad van szó!- csattanok most már én is rá. Amióta elmondtam neki mit mondott Jonathan, úgy viselkedik, mintha róla lenne szó és ez lett volna életem legrosszabb döntése. 

- Ok, figyelj rám Mia! Jonathan elhívott téged randira és te nemet mondtál. Tök fölöslegesen. A srác senkit nem hív el kétszer randira, általában egyszer sem! Pár hét múlva úgyis beleesel, szóval igazán nem értem miért mondtál nemet. Elmagyaráznád! - beszél hozzám jól artikulálva, mintha valami értetlen ember lennék.

- Először is NEM vagyok hülye! Másodszor még alig ismerem. Harmadszor vannak fontosabb dolgok is...

- Mint például? - ugrik be az ágyba mellénk Tomi?

- Ne törd össze az ágyam! - üvölt rá Sabrina.

- A legfontosabb dolog az perpillanat, hogy valami kis ugráló nyuszit meg kell csikiznem, aki szereti a cukrot. Van, ötleted ki lehet az? - kérdezem meg Tomit aztán egy pillanatra Sabrinára pillantok. Mindkettőnk szemébe felcsillan a játékosság és tekintetünket együtt vezetjük vissza az öcsénkre. Igen, hát a nevekkel el vagyok, Tomi már az öcsém, szóval őt hívhatom így, Franket pedig apának, de a többieknek még marad csak a név. Náluk még nem érzem azt a kapcsolatot...

- Lányok azt hiszem mennem, kell - zökkent ki a gondolataimból Tom és lassan elkezd lemászni az ágyról, de Sabrinával utána kapunk és elkezdjük csikizni. Mire párszor felsikoltott és ő is megpróbált csikizni minket kevés sikerrel.

Apa és Lola is berontott a szobába a nagy sikítozásra és bár csak egy pillanatra néztem fel az arcukra, rémület látszott rajtuk, gondolom azt hitték baj van. Lola felkiáltott, hogy előre, felkapott egy párnát, öcsinek is dobott egyet majd ezzel ütnek minket. 

- Párnacsata! - üvöltök fel nevetve és én is megragadok egy párnát. Én Franket kezdem ütni, majd megfordulok és Sabrinával találom szemben magam. Már egy igazi csatában érzem magam, megragadom az öcsém kezét és felugrunk az ágyra. 

- Együtt előre! - mondom neki és támadásba indulok a többiek ellen.

 - Vagy mind ellened! - vág vissza szóban, majd valóban három párna csapódik nekem hirtelen.

- Megmentem szép hölgy - üvölt Frank és felkap a hátára, majd kirohan velem a szobából. - A többiek futnak utánunk. - A nappaliban lerak a kanapéra, ahova nagy zajjal követ minket a család többi tagja. 

- Ha megszerezzük a lány párnáját miénk a győzelem! - mondja Sabrina és hárman elindulnak felém.

- Védj meg apa! - harsogok nevetve. De furcsamód mindenki megáll és Frank nagy ragyogó szemekkel néz rám Lolával együtt. Miért néznek így, nem értem? 
Végül öcsi megtöri a csendet, - éhes vagyok! 

- Gyerekek pakoljatok össze és vigyétek fel a párnákat. Mindjárt eszünk!

- Lola, elmehetek hétvégén múzeumba Chloeval?

- Persze, menjetek csak, de jövő hétvégén utazunk!

- Hová utazunk? - kérdem kíváncsian.

- Titok! - mondja és elhesseget minket a konyhából a szobába.

- Segítsek? - kérdezem Sabrinát.

- Nem kell! Te úgyis mindent csak elrontasz. - mondja és rám vágja a szobaajtót.