Valaki nagy
zajjal kinyitja az ajtót és belép a szobába.
- Bejöhetek? - kérdi. - Már bent vagy, nem? - mondom unottan.
- De, csak a kérdést diktálja az illem!
- Édes, hogy úgy csinálsz, mintha tudnád, miről
beszélsz. - mondom éllel és gúnnyal a hangomban.
- Ne légy ilyen kegyetlen velem és kérlek ne hidd azt,
hogy ostoba vagyok. - ült le az ágyamra és az besüppedt kicsit alatta.
- Csodálom, hogy néha ilyen szépen beszélsz és ez
engem is ékes, régies szavakra késztetsz. - mondom és hanglejtésemen érződik a
műkedvesség.
- Tudom. - mondta határozottan és hirtelen beszélgető
partnerem, láthatóan azt várta, hogy megdöbbenjek, mintha valami nagy titokról
rántaná le ezzel a leplet, de engem ez a kijelentés nem kavart fel, nekem
nincsenek titkaim.
- Én is sok mindet tudok, de örömmel hallom, hogy te
is szélesíted tudásodat.
- Tudom, hogy Jonathannal együtt vagytok. - mondja rideg
hangon. Ezek a szavak viszont meg megtették a kellő hatást nálam is. Pupillám
kitágult, szívem négyszer hevesebben vert
mint szokott. Felültem az ágyon és ijedten Sabrina szemébe bámultam. Igaz, igaz
nincsenek titkaim, de ezt mégsem akartam még senkivel sem közölni. Végül is, ha
úgy vesszük nem is teljesen igaz, mi nem járunk. Gyakran csókolózunk, de nem
vagyunk együtt. Pillanatok alatt minden tisztázódott a fejemben és hamar megbántam,
hogy olyan hevesen reagáltam az előző kijelentésre. Higgadtan néztem fogadott
testvérem szemébe, felkészítve a válaszra, majd nyugodtan és kicsit fáradtan
hátravetettem magam és ezzel a mozdulattal válaszoltam neki.
- Látom, nem tagadod, pedig tehetnéd, megkérdeztem
Jonathant is és ő is ugyan így reagált.
- Te megkérdezted Őt? - kérdeztem ijedten.
- És megnyugodhatsz, mert nem... felelt. - kis ideig
csend telepedett ránk - remélem, magadtól akarsz beszélni és nem kell kihúzni
belőled a szavakat.
- Mit tudsz? - kérdeztem nehezen, ámde barátságosan.
- Azt, hogy határozottan nem tudjátok, hogyan kell
titokban tartani egy kapcsolatot, komolyan a tóparton, a kertben, a konyhában
és a szobád előtt is csókolózni??? - szavai hallatára sikerült fülig elvörösödnöm.
Elmeséltem neki, hogy következett be az első csók majd lassan a második, de a
többi részletet sikerült kihagynom.
- Jaj, Mia! Sose kéne beleszeretned egy Brantbe, se
egy Majerba. - mondta szomorúan Sabrina.
- Nem szándékozom beleszeretni Jack Majerba, de én úgy
veszem észre te se, mégis a semmiből kerül most szóba. - mondtam és ezzel a
kijelentéssel próbáltam elterelni a témát Jonathanról.
- Egyáltalán nem pályázom arra, hogy elnyerjem Jack Majer
tetszését. Bevallom őszintén, jártam vele.
- Erre könnyűszerrel rájöttem, elmondod mi történt?
- Érdektelen, nem? - mondta bátran és vidáman - hozok
fagyit. - ezzel a számomra jól hangzó válasszal zárta le a témát.
- Hé, mikor visszajössz, nézzünk filmet, és
megkérdezhetem mért beszélsz ilyen felettébb szépen és kifinomultam, mert
beszéd stílusod láthatólag rám is átragadt. - Sabrina nevetve fordult meg.
- Azért beszélek ilyen szépen és kifinomultan Miss
Müller, mert Jane Austin munkásságának legszebb műveit olvasom és bizony az írónő
régen élt, és ez az idő irományain is meglátszik. Kérem kisasszony valami
élvezetes modern kori, szórakoztató filmet szíveskedjen bekapcsolni.
- Például a Deadpool? - kérdeztem, mire Sabrina
visszafordult és óriási vigyorral az arcán megszólalt.
- Az Jonathan kedvenc filmje. - kijelentésére nevetve
gyengén neki dobtam egy párnát.
- Na menj és hozz a fagyit!!
- Fagyit emlegettek? Sab (Sabrina), baby én is kérek
egy kicsit. - Jack kacér, de korántsem kedves hangja csak úgy visszhangzott a
folyosón. Belesett szobám nyitott ajtaján, köszönt majd leült mellém az ágyra.
- Milyen filmet nézünk?
- Deadpool. - közöltem.
- Jonathan, te szereted azt a filmet, nem? - kérdezte
az ajtó felé nézve. Nekem eddig fel se tűnt, hogy ott áll. Haját reggel a
szokásos módon bezselézte, fekete pólót és piros pulóvert fekete farmer
nadrággal társította, és ép olyan helyes és kedves volt arca, mint általában.
De most mégis szinte elolvadtam megjelenésétől, az ajtónak támaszkodott és még
kis szunnyadó öcsémet is karján tartotta és szorosan ölelte.
- De, nézhetjük. - mondta és elindult felém leült az
ágy szélére és eltátogott "sziát", lassan és óvatosan nyúltam Tomi
kis buksijához mire, öcsém egy ásítás keretein belül kinyitotta kis pilláit,
kicsit fészkelődött és végül Jonathan ölébe ült le.
- Ez mind nagyon szép és jó, de most már akkor pop-cornt
is kéne hozni és nincs, annyi kezem, valamelyikőtöknek segítenie kell a
fagyival. - mondta Sabrina, és Tominak a fagyi hallatára több se kellett
felugrott és nővéréhez szaladt, így tett szert Sabrina a leghasznosabb
segítségre.
Jack elvette a
gépemet és elkezdett a film keresésével bajlódni, s közölte, ha megtalálja,
majd felrakja a tévére ezzel a gépbe is feledkezett.
- Félek, hogy ez a fim nem való Tominak. - súgtam
halkan Jonathannak.
- Attól nem tartok, hogy ő félne, de te biztos fogsz.
- Hátul ülünk és átölelsz. - javasoltam és Nathan erre
még közelebb húzott magához.
- Félek, ha ezt tesszük egyikünk se fog igazán
figyelni a filmre. - mondta és ránézet Jackre, mikor meggyőződött, hogy nem
figyel, közel hajolt hozzám és lassan megcsókolt. Nem igazán tudom, hogy meddig
csókolóztunk, de valami nagy csattanással esett le az ajtóban, és ez a zaj mindkettőnk
figyelmét felkeltette.
Egy tálca zuhant le és az ajtóban Lola és Mr. Brant
állt, az arcukon lévő döbbenetet le se lehet írni.
- Történt valami? - kérdezte Jack és az legalább
megnyugtatott, hogy ő semmi pénzért nem nézne most fel a laptopból.
"Semmi" válaszoltam halkan, közben apa is megérkezett az ajtóban álló
társasághoz, és megkérdezte a másik két felnőttet, hogy mi történt, de ők nem
válaszoltak. A tálcát hamar felvették, Jack közben felrakta a tévére a filmet
és Tomék is megjöttek a kajával, de senki sem figyelt Naten és rajtam kívül a
szülőkre.
- Mia, Jonathan beszélhetnénk kint veletek? - kérdezte
Lola és mi készségesen felálltunk.
Sziasztok, nagyon örülök, hogy már tízen vagyunk, és nagyon örülök is, de egy két hozzászólás jól esne.
Sziasztok, nagyon örülök, hogy már tízen vagyunk, és nagyon örülök is, de egy két hozzászólás jól esne.
Júúúj, ez kínos, de közben pedig ngyon vicces is a vége...
VálaszTörlésAmúgy először azt hittem, hog Sabrina mesél (régen volt már más szemszög, pl mi van most chloeval és ryannel?).
Egyre jobb lesz a sztori!
Ja és: milyen meglepő, hogy régies kifinomult stílusban írad! :DD
Xoxo: Jamie/Lucy
Mikor írsz újat??? Dorottya
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésEddig nem írtam, utol szerettem volna érni azt, ahol jelenleg tart a story. Eddig nagyon tetszik, és kíváncsi leszek a folytatásra. Mikor olvashatjuk a következő részt? :)
Big Hug,
-R